Március végén a Magyar Bioetanol Szövetség színeiben kint voltunk az egy időben rendezett Budapest Motorfesztiválon és Carstyling Tuning Show -n is. Az autó tuning pavilonban egy  gyári Saab Biopower és az alkoholra alkított Sciont állítottuk ki, a motoros részen az alkoholos BMW R1150GS-t.
Érdekes módon, amíg az autós részen inkább a lambo-ajtós Swiftekre izgultak a  motorosoknál szinte mindig érdeklődött valaki a standon. A kúthálózat terjedésével a motorosok fantáziáját is megmozgatja a dolog, elsősorban a teljesítmény növekedés ami csábító, viszont a hatótávolság csökkenése problémásabb lehet.
A hozzám beérkezett kérdések legtöbb esetben régebbi karburátoros motorokra vonatkoznak. Ezek esetében az átfúvókázás nehézkes, és a legnagyobb gondot a kapcsolható üzem hiánya jelenti.
Az injektoros gépek esetében elvileg megoldható az átalakítás, de itt talán még fokozottabban érvényes az hogy átalakítás előtt meg kell mérni a gépet, hogy az injektorok alkalmasak e a nagyobb üzemanyag hozam kiszolgálására. 10000 fordulat  körül az elszegényedett keverék csúnya dolgokra képes.
Ráadásul nem szabad elfelejteni, hogy a motorkerékpárnak legalább két kerékkel kevesebb van. A kísérletek közbeni esetleges motorleállás végzetes lehet. Minden esetben csak megfontoltan, megfelelő körülmények között,  védőfelszerelésben végezzük a teszteket.
Természetesen evidens hogy a motoroknál is a legjárhatóbb út az E85 keverése  bizonyos százalékban benzinnel. A megfelelő keverék megtalálása szintén kísérletezést igényel.
A napokban kaptam egy levelet Zolitól aki Honda CBF 600-asával kisérletezett.
Akit nem érdekel a téma annak is ajánlom a szórakoztató írást.

"Kedvesem átküldte az onroad.hu Pálinkát a motorba!  cikkét, majd  olvasgattam az etanol.blog.hu -t és felbátorodtam.
Elhatároztam, hogy sorra ölöm meg járműveimet. Ha már benzinre nem lesz pénzem, úgysem veszem sok hasznukat. Azt is olvastam, hogy 2000 után már a szeszt is bírják a tömítések, így rögtön a közepébe vágtam. Megálltam az éjszaka közepén egy vidékről Pestre vezető benzinkúton és tankoltam a 2005-ös Honda CBF 600-asomba 7 liter E85 öt és a maradék helyre pedig benzint (17 literes a tank). Úgy éreztem, fejben felkészültem mindenre, de ez a teszt majd mindent meghazudtolt.

Először is azt hittem, hogy az egyébként igen segítőkész benzin kutas van benyomva és hajolt túl közel beszéd közben, de nem. Egész egyszerűen tankolok. A szag nem éppen a kisüstire vagy a törkölyre hasonlít. Inkább arra a „minőségi” mézes pálinkára, amit méreg drágán vettem, de senkit nem tudtam rávenni, hogy egynél többször igyon belőle. Magamat sem. Látászavart okozott azonnal.
Megtudtam a kutastól, hogy teljesen vegyes a tapasztalat. Van, aki Ladába teszi, ami csak szívatóval megy tőle, de van 18 éves Ford Sierra, ami megy tőle, mintha a szokásos naftát kapná. Azon kívül felhívta a figyelmemet, hogy csak saját felelősségre!

Indulás után már le-lehunyódó szemhéjam mögött nagyapám gyümölcsszedése rémlett fel. A nagy 200 literes műanyag hordók tele minden féle rothadó gyümölccsel, amiből majd nedűt varázsol a pálinkafőző ember. Lehet, hogy tudok lepárolni majd a kipufogóról?
Kész kocsma. Rá akartam gyújtani menet közben, de féltem, hogy berobbanunk.
Merengésemből egy utolért autó ébresztett, ami mögött kénytelen voltam lassítani.
Le is állt a motor. Nem gond olvastam, hogy elmegy az alapjárat. Félre álltam és feltekertem teljesen. Így állt vissza az 1500-as (gyári érték) fordulatszám. Kedvesemet, aki saját motorjáról (CB400) ballagott hozzám megnyugtattam, hogy elérünk Pestig.

Nosza induljunk el. Másodikra sikerült is. Betudtam annak, hogy béna vagyok. Megérkeztünk a 4-es elkerülő széles csábos aszfaltjára. Na itt a részeges rángatózás (kis fordulaton érdekesen járt a motor), át kell menjen valami felsőbb energiába, mint a kézmozgással felhúzható óránál.
Így is lett. 5 ezertől dühösen, 8 ezertől veszettül, 10-től állat mód indult el a gép és minden fokozatban.

Iszonyatos módon megindultunk. A szokatlan erőtöbbletet végsebesség ügyileg nem tudtam kiaknázni a rövidke egyenes szakaszok és a forgalom miatt.
A gyorsforgalmiról lejövet a lámpától 3x-ra sikerült elindulni. Gyakorlatilag áttoltam a fuldokló verdát a kereszteződésen.
A Határ útnál szintén ez volt, de amikor elindultam, akkor mint a rakéta.

- Néztem a tükröt, hogy megint nem tudsz elindulni, aztán egyszer csak a semmiből, mint a filmekben úgy húztál el.
- Gyere dobálj le mindent és ülj fel, ezt muszáj megtapasztalnod.

Így koptattunk még egy sort a gumin csak úgy gyorsulgatásilag. Mostanra (eltelt két nap) megtanultam elindulni vele, de nem mondanám kuplungkímélőnek a dolgot.
Üzemi hőfokig teljesen kiszámíthatatlan. Üzemhő közelében 3500-tól teljesen jól működik, addig meg-meg torpan gázadásra.

Egyelőre úgy határoztunk, hogy hideg időben és Budapesti forgalomban egyelőre nem fogom erőltetni a dolgot, de vidéki túrákra érdemes lesz megpróbálni.
A következő áldozat nem a kedvesem motorja lesz, hanem a Simson. Sok jót olvastam a tűrőképességéről és egyébként is imádok Simsonolni.
A fogyasztásról és egyéb tapasztalatokról később.

A Kedves utóirata: az amúgy sem kellemes reggeli csúcsforgalomban a gázhúzogatós-autókatmeglőzvepiroslámpánálvajonelindulós-nemtetszikhangú motorral elég fura utazni. De az utas nem dumál! Örül, hogy viszik! "

Garai Zoltán